Bert Hellinger szerint az anyák hajlamosak arra, hogy maguk felé húzzák gyermekeiket, eltávolítva őket az apjuktól, nem gondolva arra, hogy ezáltal eltávolítja őket az élettől is.. Ahhoz, hogy függetlenítsük magunkat az anyánkkal való szimbiózisból, szükségünk van az apánkra.

Az apa jelenti számunkra az első találkozást a férfias energiával, amit mindegy hogy fiúként vagy lányként de be kell tudni fogadnunk. Így lesz erőnk ahhoz is, hogy elfoglaljuk helyünket a világban.

Sokaknak lehet nehéz kapcsolata szüleivel, így az apával is. Nehéz lehet a gondolat számukra, hogy másként gondoljanak rá mint eddig. Mit jelent a szívünkbe fogadni, pontosan olyannak elfogadni, amilyen. Ez egy nagyon mély belső folyamat, de ezen Mindannyiunknak át kell mennie. Van-e erre egységes mód? Nem igazán, mindenkinek más lesz ez az út, úgy ahogy mások a sérüléseink is. 

Hogyan gyógyítsuk meg ezeket a sebeinket?

Ha belevágunk ebbe a belső munkába, megnyitjuk az ajtót a családi rendszerünkből jövő férfias energiának, annak a legtisztább formájában. Ezáltal integrálni tudjuk azokat a tulajdonságait, amelyeket eddig elutasítottunk, mégis esszenciálisak. Segítenek abban, hogy hogyan jelenljünk meg a világban. Amikor képesek vagyunk apánkat olyannak befogadni amilyen, akkor láthatóvá válnak azok a vonások, amelyek miatt elutasítottuk őt. 

Vannak akik számára az apa szerepe az volt, hogy életre hívja őt, majd távozott. Ezekben az esetekben az anya belső hozzáállása és viszonyulása nagyban befolyásolja a gyermeket az apjáról és a férfias energiáról alkotott képben. Például ha az anya elutasítja gyermeke apját, a fiú tudat alatt talán majd nem akar férfivá válni, felnőni, mert fél hogy anyja őt is elutasítja majd. 

Nem kell hogy anya beszéljen róla, a gyermekek elég érzékenyek ahhoz hogy érezzék, édesanyjuk neheztelését édesapjukkal kapcsolatban. Így a gyermek átveszi az érzelmet és anyja pártjára áll. 

A gyermek azonban az apához is hűséges, és ha az anya elutasítja az apát, hajlamos lesz átvenni azokat a tulajdonságokat, amelyeket a legkevésbé szeretett benne, hogy öntudatlanul is hűséges legyen hozzá.

Bert Hellinger számos állítása során megfigyelte,  hogy sok függőség (alkohol, szerencsejáték, drogok stb.) összefügg a hiányzó apával.

Mintha a függő a függőségen keresztül próbálná betölteni az apjától származó űrt.

Egyes felállítások során például azt mondta az alkoholizmusban szenvedő kliensnek, hogy képzelje el, hogy az apja mellette iszik, amikor legközelebb iszik, vagy szentelje az italt az apjának.

Felemelő az a szabadság, melyet a családállítással teremthetünk magunknak. Mert igazán annak van értelme, hogy megéljük azt akik vagyunk, anélkül hogy folyamatosan különböző minták, hamis lojalitás vagy bármi magunkra testált, fel nem ismert dolgot működtetnénk az életünkben. 

Ha felkeltette az családállítás az érdeklődésed, itt tudsz bővebben tájékozódni: